Etikus vs. Dark UX

Mit takar az etikus ux és mit a sokat emlegetett dark ux? Az etikus design legfontosabb ismérve, hogy az emberi jogokat és a felhasználók érdekeit is szem előtt tartja. Ebből következik hogy az úgynevezett "Dark UX" - tehát nem etikus design - az alapvető emberi jogokat semmibe veszi és a felhasználók viselkedésbeli "hibáit" kihasználva manipulálja őket, hogy ezáltal értékesítsen (vagy bármilyen egyéb célt elérjen).

Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazott viselkedéstudománynak az etikus UX esetében is van szerepe!

A Dark UX leggyakrabban előforduló változatai:

• FOMO (Fear of missing out)
• Csaligombok
• Rejtett költségek
• Confirmshaming (megszégyenítés, irányított döntési szituációk)
• Csótánycsapda

Csaligombok

Olyan gombok, amelyek teljesen máshova vezetik a felhasználót, mint, amire a gomb szövegéből adódóan számítana, a gomb lenyomásának pillanatában. Ilyenkor olyan oldalakra juthat, amelyeket alapból nem keresett volna fel és amik nem is érdeklik.

Tökéletes példa lehet erre, amikor "Download" feliratú gombokkal vannak tele az oldalak, azt hinnéd, hogy megnyomva letöltheted, amit szeretnél, de helyette valamilyen spam oldalon kötsz ki.

Irányított döntési szituációk

Ebben az esetben vizuálisan is meg van jelenítve, általában gomb feliratok formájában, hogy melyik választás a "helyes". Ilyenkor sokszor a készítők által nem megfelelőnek titulált opció bűntudatot, lelkiismeret furdalást kelt a felhasználóban, hogy az általuk kiválasztott opciót válassza.

Erre egy nagyon beszédes példa az alábbi tartalommal elkészült felugróablak (amit a képen is szemléltetek):

Az XY orvosi applikáció szeretne értesítéseket küldeni a számodra.

"A" opció : Engedélyezés / "B" opció: Nem, nem szeretnék életben maradni

A "B" opció egyértelműen ellenérzést vált ki a felhasználóban és sarkallhatja arra, hogy engedélyezi azokat az értesítéseket, amelyeket normál esetben elkerülne.

FOMO (Fear of missing out) - Döntés sürgetés

A FOMO egy egyre gyakoribb pszichológiai jelenség, melynek lényege, hogy félelem, szorongás alakul ki a felhasználókban azzal kapcsolatosan, hogy kimaradnak valamiből, lemaradnak valamiről.

Ennek kihasználásával találkozhatunk a leggyakrabban:

• visszaszámlálók, hogy már csak X órád van dönteni - annak ellenére, hogy az ajánlat még napokig érvényes lesz.
• Termék oldalon megjelenő hamis információk: "Már csak 1db van készleten" abban az esetben is, ha ennek semmi köze a valódi raktárkészlet információihoz.

Csótánycsapda

Ide azok az esetek tartoznak, amikor a bejutási, bekerülési feltételeket - pl. egy feliratkozás vagy regisztráció - minimalizáljuk, de azt, hogy a regisztráció, előfizetés vagy a feliratkozás törlésre kerüljünk szinte ellehetetlenítjük. A hírlevelek esetében például nagyon gyakori, hogy az e-mail alján nem található meg a "leiratkozom gomb" vagy csak nagyon elrejtve, esetleg a háttérrel megegyező színnel "feltüntetve".

Bár senki nem szeret feliratkozót, vagy előfizetőt elveszíteni, a felhasználó számára biztosítani kell ezt a lehetőséget legalább olyan egyszerű módon, mint a regisztrációt vagy a feliratkozást.

Rejtett költségek

A webshopoknál, online vásárlásoknál találkozhatunk rejtett költségekkel, amikor a terméklistában a legkedvezőbb ár kerül feltüntetésre és csak a pénztár oldalon találkozunk a termék valódi árával. Sok esetben ez azt jelenti, hogy a felhasználó egészen a fizetésig csak a nettó árakat látja és csak a pénztár oldalon szembesül az ÁFA-t is tartalmazó árral.

Összegzés

A fenti etikátlan példák kerülése, nem csak etikai, de üzleti szempontból is fontos, hiszen kivétel nélkül mindegyik esetben a felhasználó bizalmának elvesztését kockáztatjuk, amely hosszútávon a vállalkozásunk jó hírébe és sikerességébe kerülhet. Fontos tehát, hogy a felhasználói viselkedéseket és annak hibáit ismerjük és ezt a tudást a tervezés során használjuk, de semmiképpen se kihasználjuk.

További hasonló tartalmakért csatlakozz a UX Chater közösségéhez