Design thinking folyamat

A „design thinking” 1969 óta létező fogalom és jelentősége azóta is folyamatosan nő. Magyarul design gondolkodásként is emlegetik. Maga a design thinking egy folyamat, amely azt szolgáltja, hogy az általunk létrehozott végtermék a lehető legjobb megoldás legyen a felhasználók problémáira, tehát segítse őket a mindennapokban a lehető legkevesebb idegeskedés mellett.

Tulajdonképpen, ahogy a UX-ben, úgy a webdesignban is problémákat oldunk meg. Azonban a XXI. században élünk, amikor már majdnem minden problémára létezik megoldás.

Hogyan lehet mégis irányt mutatni a felhasználóknak és kitalálni mire is van szükségük?

Erre a design thinking folyamata ad választ, amely eredetileg Herbert A. Simon 1969-es könyvén alapul. (The Science of the Artificial). Mára ez a folyamat sokat változott hiszen minden szakma igyekszik a maga képére szabni, illetve folyamatosan tökéletesítésre került. A jelenlegi klasszikus design thinking folyamat az alábbi lépésekből áll:

1. Emphaty - Megismerés

Ennek az első lépésnek a célja, – ahogy az a név jelentéséből (empátia) is sejthető – hogy minél jobban megismerjük a felhasználót, annak céljait, vágyait és félelmeit. Tudnunk kell mi teszi boldoggá és mi az, ami frusztrálja. Ez utóbbit tehát érdemes kerülnünk. Hogy egy egyszerű példát említsek: egy webshop esetében érdemes egyértelműen jelezi, hogy a feltüntetett ár melyik termékhez tartozik, tartalmaz e ÁFA-t vagy sem. Amennyiben ez nem lesz egyértelmű a felhasználó számára, összezavarodik, ideges lesz és elhagyja a weboldalunkat.

2. Define – Definiálás

Ebben a fázisban a felhasználó alapos megismerése után azonosítanunk kell a szükségleteit és a megoldásra váró problémákat. Végig kell gondolnunk, hogy mi az, amivel az életüket jobbá tehetjük. Ebben a szakaszban is végig szem előtt kell tartanunk magát a felhasználót és igyekeznünk kell minden pillanatban az ő fejével gondolkozni. Nem szabad, hogy a saját céljainkat szolgáló megoldásokra fókuszáljunk és szem elől tévesszük a célközönséget. Ebbe a fázisba gyakran visszatérünk a tesztelés során, ugyanis még a legjobb UX designer is tanulhat valami újat a prototípus tesztelése során.

3. Ideate - Ötletelés

A harmadik fázisban az előző lépés során feltárt problémákra keressük a megoldást. Ezen a ponton már a kezünkben vannak az információk a felhasználókról és megértettük, hogy kik számára fogjuk megtervezni a termékünket. Meglepő, hogy ebben a fázisban a legelterjedtebb technika, hogy nem a legjobb, hanem a legrosszabb megoldásokat kezdjük el összeírni, vagy gondolkozás nélkül soroljuk, ami először eszükbe jut. Ez azért hasznos, mert megnyitja a kreativitásunkat. Nem baj, ha valamelyik ötlet nem valóságos vagy reális. A lényeg, hogy a lehető legtöbb ötlet összegyűjtsük. Ezzel eljuthatunk igazán különleges és egyedi látásmódokhoz, ami segít elrugaszkodni a megszokottól. A folyamat végén, amikor átválogattuk az ötleteket a kezünkben lesz egy lista a használható és jó ötletekkel, amelyek alapján tovább dolgozhatunk.

4. Prototyping

A prototyping folyamata során létrehozzuk a weboldal vagy applikáció drótvázát – legalábbis a webdesign esetében – majd erre építjük fel a színes, csábító és ellenálhatatlan designt. A prototyping folyamatáról bővebben ebben a bejegyzésemben írok.

5. Testing – Tesztelés

Amikor készen van a prototípus elkezdődik a tesztelés. A tesztelés és a prototípus elkészítése során is gyakran visszatérünk a korábbi fázisokba, akár a legelsőig. Egyrészt erre azért van szükség, hogy ellenőrizzük, hogy a termék valóban a felhasználó problémájára jelent e megoldást, valamint, hogy az esetleges új ötleteinket mérlegeljük és kidolgozzuk.