A tervezés alapja – Design Thinking Process

A Design Thinking egy felhasználó központú tervezési és problémamegoldási módszer. A folyamatról sok különböző, néha igen eltérő leírást találhatunk, ennek oka, hogy a legtöbb designer - ahogyan én magam is - a folyamatot személyre szabja.

Olvastam olyan leírást is a Design Thinking módszerről, ahol azt emelték ki lényegként, hogy CSAK a felhasználók szemén keresztül nézve tervezzünk. Bár tény, hogy a felhasználókra fókuszálunk, véleményem szerint a fenti nem egy jó megközelítés. Nem mehetünk el ugyanis a mellett, hogy a terméknek az üzleti célokat is teljesítenie kell. A folyamat során tehát érdemes mind a kettőt szem előtt tartani - legalábbis az én verziómban ez így működik.

A Design Thinking Process tehát 5 fő szakaszból áll:

1. Megismerés (Empathizing)
2. Definiálás (Define)
3. Ötletelés (Ideate)
4. Tervezés (Design)
5. Tesztelés (Test)

Ezek a szakaszok ugyan egymást követik és egymásra épülnek, de több esetben is szükséges lehet, hogy a projekten dolgozó csapat egy korábbi szakaszra visszatérjen. Például, a tervezési vagy a tesztelési szakaszból szükséges lehet, hogy egészen a definiálásig visszaugorjanak a folyamatban, hogy egy újonnan felfedezett problémára megoldást találjanak.

Ez tehát azt jelenti, hogy a folyamat nem lineáris - vagy legalábbis ritkán az.

Lássuk tehát, hogyan néz ki az én verzióm: A stakeholder (döntéshozói) interjúkat és az üzleti célok meghatározását követően az alábbi lépéseken haladok végig:

I. Megismerés:

Itt a cél az, hogy megismerjük a felhasználókat és feltérképezzük azok problémáit, igényeit, céljait, motivációit. Ehhez felhasználói kutatásra van szükség: felhasználói interjúk és kérdőívek készítésére, valamint a statisztikai adatok elemzésére. A fázis végére az az ideális, ha a tervezői csapat elegendő információval rendelkezik a perszónák megalkotásához, vagyis a vállalkozás célközönségét alkotó felhasználói csoportok leírásához.

II. Definiálás:

Az előzőekben összegyűjtött információkat felhasználva definiáljuk a problémát valamint kidolgozásra kerülnek a célközönséget leíró perszónák és azok viselkedése. Ehhez olyan eszközök alkalmazhatók, mint az Emphaty Map, a User Stories, és a User Journey Map. Ezek mind azt szolgálják, hogy a szakasz végére átfogó képe legyen a tervezői csapatnak arról, hogy milyen felhasználói csoportok, milyen megoldandó problémákkal küzdenek, mit szeretnének elérni, mitől tartanak és mit éreznek az egyes folyamatok során.

III. Ideate - Ötletelés:

A célközönség és a probléma ismeretében elkezdődhet a megoldási lehetőségek keresése. Az ötletelés fázisában a felhasználói útvonalak, az információs architektúra és a drótvázak kerülnek kidolgozásra először skiccek, majd végül akár kattintható prototípusok formájában.

IV. Design

A design thinking process ezen szakaszában a design kerül kialakításra, melynek eredményeként UI Kit / Design System készül, ami a későbbiekben segíti a fejlesztők munkáját és a velük való kommunikációt a designnal kapcsolatban.

V. Tesztelés

A tesztelés alatt használhatósági teszteket (Usability Test), A/B teszteket értünk. Ennek során valós felhasználókkal kerül tesztelésre a design. Ezt a tervezés végén a kattinható prototípus elkészítése teszi lehetővé. Ebben a fázisban jó eséllyel felhasználói visszajelzések érkeznek a designnal kapcsolatban, melyek hatására szükséges lehet az egyes felületek átalakítása vagy újra tervezése. Bizonyos esetekben kiderülhet, hogy a célközönség még jobb és mélyebb megismerésére van szükség, igy akár egeszen a megismerés szakaszáig is visszatérhet a tervrzői csapat, hogy a felmerült problémát orvosolják.

A folyamat előnye, hogy mindezen lépések a fejlesztések és az élesítés előtt történnek. Tehát a segítségükkel időben kiszűrhetők és javíthatók az esetleges hibák és problémák. Ezért ez egyben költséghatékony módszer is, hiszen nem a fejlesztést vagy az élesítést követően kell a javításokat eszközölni, ami így jóval olcsóbb.